Teljes cikk - 2026. augusztus

Több mint vadászgép

Megszületett a JAS 39F Gripen

Trautmann Balázs

Azegyüléses vadászgép-típusok jelentős részének készül kétüléses változata is. Gondoljunk csak az F-15 Eagle-re vagy az F-16 Fighting Falconra. Sőt, a Szu-57 Felonnak is repül már a „megkettőzött” változata. Igaz, az amerikai légierő új generációja, az F-22A Raptor és az F-35-család viszont maradt egyke…

Egy pillanatra ugorjunk is vissza a legendás tinédzserekhez, azaz az Eagle-hez és a Falconhoz! Kiváló példát mutatnak arra ugyanis, hogy miként változhat a kétülésesek feladatköre. S arra is, hogy a második hajózó nem okvetlenül kell, hogy képességvesztéssel járjon, mint ahogyan a kortárs MiG-29UB esetében történt, a fedélzeti lokátor elvesztésével és így a fegyverválaszték jelentős csökkenésével.

Mindkét amerikai típusnál minden generáció megkapta a saját oktatóváltozatát. Így repült az F-15A mellett a B, míg az alaposan továbbfejlesztett C mellé a D érkezett. Mindkét kétüléses megtartotta harci képességeit, s az izraeli F-15D Bazok kivették a részüket a közelmúlt gázai és libanoni légiháborúiban is - miután a derék mérnökök helyben, de alaposan továbbfejlesztették az oktatógépet. De ami még fontosabb: megszülethetett az F-15E Strike Eagle-család is, melyből Izraelben az F-15I Ra’am, Dél-Koreában az F-15K Slam Eagle, Szaúd-Arábiában az F-15S, Szingapúrban az F-15SG változat készül el. Az F-15EX Eagle II-es pedig az amerikai légierő friss típusa - és nem mellesleg újabb vagy féltucatnyi exportváltozat alapja. A Falconok esetében az F-16D-ből kifejlesztett F-16I Soufa emelhető ki: az izraeli légierő csapásmérő kétülésese a 2000-es évek közepe óta minden hadjáratból kivette és kiveszi a részét.

Trópusok és Skandinávia

A Saab JAS 39 Gripenje immár a harmadik generációs változatban épül. Nem véletlenül: igaz, az apró, de a maximális függetlenségre épülő elképzelések alapján kifejlesztett, negyedik generációs, többfeladatú vadászgép nemzetközi karrierje meglehetősen nehezen indult el. Ma már tagadhatatlanul saját szeletet hasítottak ki a svédek a világ fegyverpiaci tortájából, köszönhetőpen a szívós munkának és a folyamatos fejlesztéseknek.

A Gripen már a kezdetektől fogva szintén rendelkezett kétüléses, kiképzésre és oktatásra optimalizált változatokkal. A korai A-k mellé a B, míg a sokkal sikeresebb, immár az exportpiacon is bizonyított C-k mellé a D-k érkeztek meg a vásárlókhoz. A legújabb, mind méretében, mind képességeiben alaposan továbbfejlesztett Gripen E/F is kétféle változatban épül. A nagy különbség itt azonban az, hogy a kétüléses JAS 39F megtartotta az együléses Echo szinte minden képességét. Ami hiányzik, az a beépített, 120 lőszerrel ellátott, 27 mm-es Rheinmetall Mauser BK-27-es fedélzeti gépágyú. Igaz, a tervezés idején a mérnökök jogosan gondolták azt, hogy erre elméletileg igen ritkán lehet csak szükség az éles bevetések során. Ma már tudjuk, hogy a gépágyú ismét előtérbe került, mint a tömegesen támadó, nagy hatótávolságú drónok elleni, költséghatékony, ámbátor a kis lőtávolság miatt nem éppen veszélytelen fegyver. Napjainkban nincs semmilyen külső függesztésű gépágyúkonténer rendszeresítve a Gripenhez, így az F változat nem rendelkezik ilyen képességekkel.

Az első harcos

A Saab a legelső, kétüléses Gripen F többfeladatú vadászgépét a vállalat svédországi Linköping melletti végszerelő üzemeiben mutatta be, méghozzá már a brazil légierő festésével és jelzéseivel ellátva. A szép vonalú, az együléses E-nél mintegy 70 centiméterrel hosszabb deltaszárnyú 2026. június 2-án került a világsajtó objektívjei elé, 4000-es oldalszámmal. A gép első felszállására a cikk írásának időpontjáig még nem került sor. Mint a cég közleménye fogalmazott, „a repülőgépet a Saab svédországi repülési tesztközpontjába szállítják, ahol egy speciális repülési programot hajtanak vele végre, mielőtt átadnák a brazil légierőnek. A vevő - az eddigi szokásoknak megfelelően - a svéd átvétel után - hajóval az Atlanti-óeánon átszállítva kapja majd meg a nyolc gépes flotta első tagját.”

A Saab is kiemelte, hogy a kétüléses változatot a modern légierők kiképzési és műveleti követelményeinek egyidejű és egyetlen típusváltozattal elérhető kielégítésére fejlesztették ki: a tervezés első pillanatától cél volt az átképzési feladatok és a harci képességek azonos platformon ötvözése. Ehhez azonban szoros együttműködésre volt szükség a tervezés és a fejlesztés során a brazil ipari partnerrel, az Embraerrel és természetesen a brazil légierővel is. Ez utóbbi értelemszerűen ragaszkodott ahhoz is, hogy a Brazíliában és Svédországban már üzemelő, együléses Gripen E-ből kifejlesztett F modell teljesen független és önállóan működni képes hátsó pilótafülkével rendelkezzen a második hajózó számára is. Ez lehetővé teszi az oktató teljes és minden fedélzeti rendszerre kiterjedő ellenőrzését a repülés minden fázisában, így a pilótanövendékek valós bevetési körülményeket tapasztalhatnak meg, miközben a repülésbiztonság is maximális marad. A mérnökök szerint az új géppel nem csupán a hajózók kiképzése gyorsítható fel jelentősen a korábbi, C/D pároshoz képest, hanem a megosztott munkaterhelés és a támadófeladatokra optimalizált, továbbfejlesztett fedélzeti rendszereknek köszönhetően jelentősen javult a műveleti hatékonyság a magas kockázatú bevetések során is. Márpedig az elmúlt négy esztendő során jelentős mennyiségű tapasztalat gyűlt össze Ukrajnában a légierők, s kiemelten a többfeladatú vadászgépek bevetésével kapcsolatban légvédelemmel erősen védett, elektronikai zavarással is gazdagon tarkított műveleti területek felett. Így ma már azt is pontosan lehet látni, hogy a mélységi csapásmérő bevetések végrehajtásához vagy például a hosszú ideig tartó drónvadászat sikeres elvégzéséhez igenis jól jön még egy rendszerspecialista a második ülésben.

Csapatmunka

A Gripen NG-projekt egyik alapelemévé vált a brazil és a svéd repülőipar együttműködése. Volt mire alapozni ezt a közös munkát, hiszen az Embraer több mint fél évszázados múltra és számos, sikeres, saját fejlesztésű merevszárnyú típusra tud visszatekinteni. És azt sem szabad elfelejteni, hogy helyi gyártóként és karbantartóként, a brazil légierőt több évtizede kiszolgálva és támogatva, meglehetősen pontos képpel rendelkezett a fejlesztés megkezdésekor az első megrendelő, a légierő igényeiről és elvárásairól. A közös munka - bár korántsem volt zökkenőmentes - de végül eredményesnek bizonyult. Mint Lars Tossman, a Saab Aeronautics vezetője fogalmazott, a JAS 39F június másodikai, ünnepélyes bemutatása a Saab, illetve a brazil repülőipar és a légierő közös eredménye, tükrözve azt a mély bizalmat, amelyet hosszú évek alatt építettek ki a csapat tagjai. És a végeredmény bizony több, mint egy „egyszerű” vadászgép a légierő és az exportmegrendelők számára: a hosszú távú, csapatmunkában végzett fejlesztés és a közös ambíciók kézzelfogható eredménye is a karcsú, nagytudású kétüléses. Emellett nem szabad elfelejteni a tudás és a technológia átadását sem, hiszen az Embraer nem titkoltan a saját képességeinek bővítése céljából is vágott bele a közös munkába. Ezt tiszteletben tartotta a svéd partner is, így a Saab közlése szerint a kiterjedt technológiatranszfer-program keretében Brazília több száz mérnökét és technikusát sikerült bevonni a fejlesztésbe és a gyártásba, így megerősítette és új szintre emelve a brazil nemzeti repülőipar tervezési és fejlesztési szakértelmét.

Flotta épül

Az első Foxtrotot az ünnepségen részt vevő Marcelo Kanitz Damasceno vezérezredes, a brazil légierő parancsnoka vette át Lars Tossmantól. Ez azonban csak a kezdet, hiszen a 2014-ben aláírt szerződés értelmében a brazil légierő összesen 28 együléses Gripen E mellett nyolc kétüléses F-et fog átvenni. A folyamat azonban finoman szólva sem gyors: a megrendelő eddig összesen 11 darab F-39E-t állított hadrendbe, s az első, már helyben összeszerelt vadászgép is csak márciusban került átadásra. Megjegyzendő, hogy az eredeti tervek szerint Linköpingben csak az első, 12 együléses E és a legelső F készült volna el, de ma már biztos, hogy minden kétüléses svédországi összeszerelésű lesz. Igaz, nem csak ez a változás: 2017-ben még 2023-ra várták az első, míg 2024 novemberére az utolsó, nyolcadik JAS 39F, azaz F-39F átadását tartották elérhetőnek.

A kezdeti nehézségek ellenére ma már biztos exportmegrendelésekkel rendelkezik az F változat is. A nyolc brazil gép mellé Kolumbia is hadrendbe állít kettőt (a 15 darab együléses mellé) 2032-ig, míg Thaiföld első lépésként 2025 augusztusában három Gripen E-t és egy F-et rendelt meg a Királyi Thai Légierőben szolgáló, hét JAS 39C (egy gép 2017. január 14-én egy légibemutató során lezuhant, pilótája, Dilokrit Pattavee őrnagy életét veszítette) és négy D mellé. Ez a gépmennyiség azonban kevés a még hadrendben tartott F-16A/B Block 15-ösök leváltásához. Ezt tudja a légierő is: nem véletlenül szeretnének összesen egy századnyi, azaz 12 Gripent hadrendbe állítani, melyből a tervek szerint három lesz kétüléses változat. Ennek azonban elsősorban pénzügyi akadályai vannak: a kormány egyelőre csak az első négy svéd vadászra biztosított 556 millió dollárt.

Érdemes ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy a svéd légierő az új generációs vadászgépeit kizárólag együléses kivitelben szerzi be: eddig összesen 60 darab Gripen E-t rendeltek meg. A jelenlegi elképzelések szerint a hajózók kiképzését továbbra is az előző generációs JAS 39D-ken, illetve földi telepítésű, fejlett szimulátorok segítségével végzik majd.

Harctéren bizonyítva

Könnyen előfordulhat, hogy a JAS 39F-ek első, aktív harci bevetéseire azonban Európában kerül majd sor. Ennek természetesen Ukrajna adhat majd terepet, hiszen a szomszédságunkban zajló háborúnak egyelőre nem látszik tartós rendezési lehetősége. Egyelőre nemhogy a békekötés, de még egy esetleges tűzszünet is nagyon messze van. Ami viszont már egészen közel, az Svédország és Ukrajna közötti katonai együttműködés, melynek egyik fontos területe éppen a légierő.

Az ukrán fél érthetően örömmel fogadott és fogad minden olyan vadászgépet, melyet eredményesen képes használni mind a légvédelmi, mind a földi célpontokat támadó feladatkörökben. Az európai segélyként érkezett, nagyszámú F-16A/B MLU Fighting Falconok és Dassault Mirage 2000-5-ösök mellé a közeljövőben JAS 39C/D Gripenek is csatlakoznak majd. A május 28-án történt bejelentés szerint a 22. katonai segélycsomag részeként, elsőként 16, használt, ex-svéd gép kaphat majd ukrán felségjelzést. A hajózók és a műszakiak képzése már zajlik, így minden bizonnyal ez a projekt meg is fog valósulni a 2027 decemberi, tervezett határidőig.

Ennél komolyabb feladat lesz a következő generációs, már új gyártású gépek programja. A május végi dokumentum szerint 20 darab Gripen legyártásáról és leszállításáról egyeztek meg a felek, legalábbis szándéknyilatkozat szintjén. A nem titkolt távlati terv egy modern, 4+ generációs vadászokkal felszerelt ukrán légierő megteremtése, melyhez a svéd deltaszárnyú lenne az egyik alaptípus. Mint ismeretes, 2025 novemberében Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök szándéknyilatkozatot írt alá egy 100 gépes Dassault Rafale F4-es flotta megvásárlásáról és hadrendbe állításáról 2027 és 2037 között. Ezt azonban megelőzte a 2025 októberi, hasonló dokumentum, mely 100-150 darab Gripen beszerzésének szándékáról szól. Bár érthető módon a megvalósulása esetén a világ legnagyobb Gripen-flottájának egy- és kétüléses „lebontása” még nem ismeretes, de ha tényleg megvalósul (azaz sikerül pénzügyi forrásokat rendelni a vágyak mellé), akkor ez óriási lökést ad majd a Gripen F-ek gyártásának és továbbfejlesztésének is. És egyben egy új növekedési lehetőséget is jelentene az Embraer számára is, hiszen mint Pål Jonson svéd védelmi miniszter az első F-39F átadásán elmondta, a „Saab mindkét keze tele van” a jelenlegi megrendelésekkel. Azaz tele a linköpingi gyártósor és Brazíliában költséghatékonyabb lehet a kapacitás bővítése, mint odahaza.

Az ukrán szándéknyilatkozattal kapcsolatban elhangzott az is, hogy a Saab a megrendelés realizálása esetén nagyon szívesen segítene egy önálló, ukrajnai gyártósor felállításában is, de vélhetően ez csak egy esetleges tűzszünet aláírása után válhat valósággá: kevesen szeretnek orosz cirkálórakéták és nagy hatótávolságú drónok folyamatos fenyegetése mellett eurómilliárdokat befektetni - s adott esetben a gyárat saját légvédelemmel ellátni. Szakértők szerint mivel Ukrajna minél gyorsabban szeretné újrafegyverezni légierejét, így, ha lesz pénz az egy- és kétüléses Gripenekre, akkor minden, már meglévő vagy kiépíthető kapacitást igyekeznek majd kihasználni.

Irány a jövő?

Bár a Gripen E/F méretei ugyan valóban kisebbek az amerikai vagy európai vetélytársakhoz képest, de a jövőt a jelek szerint nem a fizikai nagyság, hanem a képességek fogják eldönteni. A Saab mérnökei is szorgalmasan tanulmányozzák a hadszínterekről érkező tapasztalatokat és a világpiac várható irányvonalait. Éppen ezért tartja sok szakértő a jövő szempontjából kulcsfontosságú platformnak a kétüléses JAS 39F-et.

A 2022-ben elkezdődött, második orosz-ukrán háború ismét bebizonyította az elektronikai hadviselés fontosságát az azonos, vagy ahhoz közeli képességi szintekkel rendelkező ellenfelek esetében. A különleges feladatkört jellemzően speciális repülőgépekkel lehet a leghatékonyabban megoldani. Márpedig erre a tapasztalatok szerint az egy hajózó kevés. Nem véletlen, hogy mind az amerikai haditengerészetnél és az Ausztrál Királyi Légierőnél dolgozó EA-18G Growler, illetve a kínai Shenyang J-15D is pilótával, illetve rendszeroperátorral repül. Az Airbus jelenleg fejlesztés alatt álló, elsőként várhatóan a Luftwaffénál hadrendbe álló Eurofighter EK (Elektronischer Kampf) elektronikai hadviselésre átalakított típusa is bizony kétüléses. A frissen NATO-tag Svédország részéről logikus lépés lenne egy saját, specializált, a Gripen F alapjaira épített zavaró és radarvadász változat kialakítása.

Ennél izgalmasabb és üzletileg kecsegtetőbb piacnak számít a drónok területe. Az ukrajnai háború 2026-ra már alapvetően ezekről az eszközökről szól: a frontvonalat kamikaze fegyvereitől egészen az 1000 kilométernél is távolabbi célpontokat támadni képes merevszárnyúakig. A jelenleg optimálisnak tartott megoldás esetén a felfegyverzett drónokat ember vezette vadászgéppel irányítják. Ehhez azonban javasolt a munkamegosztás: azaz ismét szükség lehet a Gripen F hátsó ülésében helyet foglaló rendszerspecialistára. A „drónvezér” kétüléses a megfelelő, mesterséges intelligenciára és a titkosított, szélessávú adatátvitel meglétével elérhető együttműködésre támaszkodva gyakorlatilag egy mini, repülő hadműveleti irányítóközpontként tudna akár védelmi, akár csapásmérő feladatokat végrehajtani, hajózóveszteség nélkül.