Teljes cikk - 2025. július

Kivívott légi fölény

Ramstein Flag 2025 - 1. rész

Joris Van Boven és Alex Van Noije

Március végén kezdődött az idei szezon egyik legnagyobb európai NATO gyakorlata. A Ramstein Flag 2025 fő bázisát a hollandiai Leeuwarden jelentette, de ezen kívül a RAF marhami és fairfordi támaszpontjai, illetve a dániai Skrydstrup is fontos szerepet játszott. Természetesen a 90 harci gépet számos tanker és felderítő is támogatta a bevetések során.

A rotációs alapú, az amerikai Nellisen tartotthoz hasonló sorozat idén alapvetően Hollandiában került megrendezésre. Ahogy Andre Steur vezérőrnagy, a Royal Netherlands Air Force (RNLAF) parancsnoka - aki egyébként több mint húszéves vadászpilóta tapasztalattal rendelkezik - elmondta, az esemény fő célja az volt, hogy választ nyújtsanak a napjainkban oly gyorsan változó világ kihívásaira. „A jelenlegi geopolitikai helyzetben a NATO tagállamai csakis együtt lehetnek megfelelően erősek és gyorsak. A Ram­stein Flag során pont ezt a reagálást gyakoroljuk, illetve fejlesztjük tovább magunkat. A leeuwardeni bázisra körülbelül 45 repülőgép települt, ezek napi két hullámban szálltak fel. Itt kaptak elhelyezést az amerikai és holland F-35A-k, a német Euro­fighterek, a finn F/A-18-asok, a francia Rafale-ok, a görög F-16C-k és a svéd JAS-39 Gripenek.” Rajtuk kívül még a házigazdák MQ-9-esei is innen indultak bevetésre, sőt a Draken International Falcon-20-as elektronikai zavarói is. A holland támaszpont 700-900 külföldi katona befogadására képes. A bevetések jelentős részére az Északi-tenger felett került sor.

Új típus, új tapasztalatok

Az elmúlt évtized során hatalmasat változott a szövetséges légierők világa, erről Marcel van Egmond ezredes, az RNLAF légi harcászati parancsnokságának vezetője is beszélt. Ő szintén nagy tapasztalattal rendelkező pilóta: hosszú időn át F-16-ost repült, mostanában pedig F-35A Lightning II-esen szokott a levegőbe emelkedni. Szerinte hatalmas dolog egy ilyen nagyszabású gyakorlat házigazdájának lenni, ehhez jó alapot jelent az éveken keresztül megrendezett Frisian Flag. A Ramstein Flag esetében viszont jóval többről volt szó: nagyobb léptékben kellett tervezni és biztosítani mindent, amire a résztvevőknek szükségük volt. „Karrierem során F­-16-ossal repülve számos ilyen eseményen vettem részt. Ebben az esetben is figyelemmel kísértem a mozzanatokat, a múlt héten például Stringer légi marsallal, a NATO szövetséges erők parancsnokának helyettesével közösen tekintettük meg az eligazítást, ami mindkettőnkre pozitív hatást gyakorolt. Olyannyira, hogy mindketten legszívesebben beszálltunk volna egy vadászgép fülkéjébe, hogy végigrepüljük az aznapi feladatokat.” Van Egmond a jelenlegi helyzettel kapcsolatban is elmondta: „Manapság teljesen máshogy látjuk a világot, mint 10-12 évvel ezelőtt. 2014-től kezdve már nem abban a viszonylag csendes, kényelmes nyugati világban élünk, melyet szinte csak a transzatlanti szövetség jellemzett. Az ukrajnai konfliktus kapcsán kiderült, hogy a háború közelebb van az otthonunkhoz, mint gondolnánk: repülőgéppel mindössze másfél órányira.”

A háborús helyzettel kapcsolatban van Egmond azt is elmondta: „2022 óta a hazai bázisunkról felszállva gyakran teljesítünk négyórás bevetéseket, majd hazatérve a saját ágyunkban alszunk. Másnap pedig ismét Lengyelország fölé indulunk, hogy így erősítsük a NATO szövetségi rendszerét. A Ramstein Flag esetében egy kicsit más a helyzet: most a többi nemzet jött ide Leeuwardenbe, hogy közösen készüljünk fel az esetleges éles feladatokra. Az is lényeges tényező, hogy ebben az esetben olyan országok is eljöttek, melyek a korábbi Frisian Flagokban nem vettek részt.”

Új képességek

A Ramstein Flag fő célját ezúttal a levegő-levegő tevékenység jelentette, kiemelten a légvédelmi rendszer keretein belüli együttműködés, mégpedig saját terület felett. Emellett természetesen ezúttal is gyakorolták a saját szárazföldi csapatok támogatását is. A felkészítés során egy időben akár 90 repülőgép is tevékenykedett, a bevetésekre napi kettő hullámban került sor, így éjszakai feladatok is voltak.

Mivel a gyakorlat ebben az esetben elsősorban a levegő-levegő szerepkörről szólt, az integrált légvédelmi rendszer is fontos feladatokat is kapott. Ezekbe az összes szegmens beletartozott a kis hatótávolságú eszközöktől az akár száz kilométeres nagyságrendig oltalmazást biztosító fegyverekig. Ráadásul az események során nemcsak az ellenséges légijárművek és drónok, hanem a rakéták ellen is tevékenykedtek.

A Ramstein Flag egyik sikere az F-35A üzemeltetési tapasztalatainak megosztásához köthető, ebben természetesen a holland és amerikai szakemberek jártak az élen. Ilyen például, hogy amennyiben a teljesen más feladatot végrehajtó repülőgép egy lehetséges földi célpontot észlel, automatikusan átküldi az adatait a szárazföldi csapatoknak, melyek például rakétatüzérség segítségével gyorsan és hatékonyan megsemmisíthetik.

A magyarok házigazdái

Az F­-35-ös közösség másik tagja Dánia. Kim Jensen ezredes 1997-ben F-16-oson kezdte karrierjét, a Lockheed Martin újabb gépére 2023-ban, már a skrydstrupi alakulat parancsnokaként ült át. Bázisuk az olasz F-35-ösök és E-550-esek, továbbá a magyar Gripenek számára nyújtottak úgynevezett „fogadó” szolgáltatást. Emellett az idei esemény volt a dán Lightning II-esek első komolyabb megmérettetése. Bár az előző típussal rendszeresen vettek részt ilyen rendezvényeken, a bemutatkozás hatalmas kihívást jelentett. A két típus közötti különbségről így beszélt az ezredes: „Amikor a két vadászgép közötti eltérést próbáljuk érzékeltetni, gyakran a régi, illetve új autó hasonlatot használjuk. Az F-16-os olyan, mint életünk első kocsija: minden teljesen analóg és a szükséges információkat több helyről kell, hogy összeszedjük. Ezzel szemben az F-35-ös a legújabb elektromos autóra emlékeztet: minden adott, hogy a hajózó könnyen és gyorsan áttekinthesse a helyzetet. A típus igazán nagyszerű platform: a kommunikáció terén például nemcsak a légierő gépeivel, hanem a tengerészettel és a szárazföldi csapatokkal is gyorsan és könnyen kapcsolatba tudunk lépni.”

Messziről jött résztvevők

A Ramstein Flag eseményein a brit RAF Typhoon harcigépekkel vett részt, melyek a messzi északról, a skóciai Lossiemouth bázisról érkeztek. Ez a helyszín volt a gyakorlat egyik legtávolabbi repülőtere, a másik pedig a délen található RAF fairfordi támaszpontja. Az egyik angol pilóta Dan Hall főhadnagy volt, aki az iskolát követően, 27 évesen egyből a típusra került. 2024-ben elvégezte a spanyolországi Tactical Leadership Programot, jelenleg pedig a valószínűleg a világ legrégebbi repülő alegysége, az 1.(F) század állományában szolgál. „Számos bevetést teljesítettünk, az első pont egy „agresszor” feladat volt. A második során már csapásmérő kötelék tagjaként tevékenykedtem, melyet más típusú vadászgépek oltalmaztak. A Ramstein Flag mind nekem, mind századomnak nagyon fontos, mert együtt dolgozhatunk a szövetségeseinkkel. A NATO, mint szervezet minden eddiginél jelentősebb a modern hadviselésben így hajózóink komoly tapasztalatokat szerezhetnek az ilyen gyakorlatok során.” Ilyen volt például a légi utántöltő képességek kihasználása. A főhadnagynak és három társának még 700 kilométert kellett a bázisáig repülnie, amihez légi utántöltésre is szükség volt. Csakhogy a tervezett tankerrel probléma adódott, így a brit pilóták már a kitérő repülőtereken kezdtek gondolkodni. Váratlanul a rádióban bejelentkezett egy szövetséges légi utántöltő személyzete és felajánlotta a segítségét. A főhadnagy szerint ez az eset is jól mutatja a szövetség erősségét.

Negyedik generáció

A Ramstein Flag a klasszikus F-16-os történetében is fontos mérföldkőnek bizonyult: ez volt a román Fighting Falconok első külföldi „vendégszereplése”. A típust üzemeltető 48. Skylords század parancsnoka, Cachit Alin alezredes MiG-21-esen korábban mintegy 1300 órát töltött a levegőben, az új típuson pedig körülbelül 800-at. Alakulata kettős feladattal rendelkezik: egyrészt a hazai légtér oltalmazása, másrészt egy esetleges krízishelyzetben késznek kell lenniük az áttelepülésre. Alegysége 2024-ben vehette át az ex-norvég F-16-osokat, a másik, 16. század pedig idén teljesíti a váltás folyamatát. A Ramstein Flag keretében negyvenfős kontingenssel települtek a RAF fairfordi bázisára. A gépek elsősorban az ellenséget játszó vörösök között tevékenykedtek, mind levegő-levegő, mind csapásmérő szerepkörökben.

„Ez a gyakorlat a 48. század első külföldi kitelepülése. Ez nemcsak önmagában a repülésről szól, hanem az idegen bázisról, a megszokotthoz képest eltérő környezetben végzett bevetésekről is.” Sokat köszönhetnek a brit támaszpont személyi állományának, akik nemcsak a szükséges eszközöket biztosították, hanem olyan szintű vendégszeretetet is, hogy a román katonák valóban otthon érezték magukat. „Fairfordban nemcsak az angolokkal, hanem a török résztvevőkkel is közösen dolgozhattunk. Ez azért is bizonyult hasznosnak, mert így gyakorolhattuk a két légierő közötti együttműködést, amiből igen sokat tanulhattunk.” A román F-16-osok ezen kívül szinten tarthatták a légi utántöltési képességeket, melyek egy új típus esetén kiemelt jelentőséggel bírnak.

A műveletek során fontos szerepet kaptak a támogató elemek. Az egyik ilyen a korai előrejelző képesség, melyben a geilenkircheni alakulat E-3A Sentry gépeinek köszönhetően a NATO saját eszközei jelentik az alapot. A Ramstein Flag mozzanataiban a hasonló francia Őrszemek is részt vettek. Rajtuk kívül a gyakorlaton a török E-7T Peace Eagle is szerepet kapott: ez a Boeing Wedgetail számukra kialakított verziója. Ahogy Mümin Urpekli alezredes, a kontingens parancsnoka elmondta, a 19 fős személyzettel felszálló gépek valóban hasonló feladatokat kaptak, mint a nagyobb AWACS-ek. A kisebb két hajtóműves nemcsak a valós idejű légtérellenőrzés, hanem a szárazföldi, illetve tengeri helyzet tisztázásában is nagy segítséget jelent.

Égi benzinkutak

A harctámogatás másik klasszikus elemét a légi utántöltés jelenti. Az öt ország összefogásával működő Mul­ti­na­tional MRTT Unit otthona a hollandiai Eindhoven, a Ramstein Flag kiszolgálására is onnan szálltak fel a gépeik. Ahogy a rövidítés is mutatja, az A330-asaik nemcsak utántöltésre, hanem szállítási feladatokra is használhatóak. A holland felségjelű gépek a programban részt vevő országok tulajdonát képezik, melyek egyenként mintegy 1100 órát töltenek a levegőben. Ezt a mennyiséget az igényeknek és a költség hozzájárulásnak megfelelően osztják szét: a németek például évi 5500 órát használnak ki, tehát átlagosan öt darab MRTT kapacitását. Az egységnél jelenleg kilenc Airbus áll hadrendben, a már korábban megrendelt tizediket előreláthatólag 2026 során vehetik majd át. A műveleti képesség érdekében az Airbusok a hazai bázistól eltérő támaszpontokról is tudnak üzemelni. A technikai részleteket illetően szintén rugalmasak: a rendelkezésre álló 109 tonnányi üzemanyagból szinte bármelyik negyedik vagy ötödik generációs harci gépet elláthatják. A fix csöves rendszerrel percenként 3,5, míg a hajlékony csöves megoldással 1,5 tonnát tudnak átadni. A műveletekre éjszaka is sor kerülhet, de a zivatartevékenység és a jegesedés még az ő képességeiket is korlátozza.

A gyakorlaton más tankerek is részt vettek, például a kanadaiak CC-150 Polaris gépei, melyek többek között a svéd Gripeneket is kiszolgálták. A modern légi utántöltők mellett a veteránok is „harcba” indultak: a török KC-135-ös a brit Mildenhallból szállt fel.

Zavaró tényezők

Abban, hogy az ilyen nagyobb szabású kiképzési események minél valósághűbbek legyenek, fontos szerepet játszanak az elektronikai harci gépek. A NATO gyakorlatain már visszatérő vendégek a Draken cég Falcon 20-asai, melyek ebben az esetben Leeuwardenből szálltak fel. Széles spektrumban képesek tevékenykedni: a radarok és kommunikációs rendszerek mellett a GPS-ek zavarását is meg tudták oldani. Hatékonyságukat mutatja, hogy az ötödik generációs típusok képességeinek imitálásával akár a legmodernebb harci gépek pilótáinak is tudnak nehéz perceket okozni. Természetesen ehhez nagy tapasztalatú szakemberekre is szükség van: ők a technikai eszközökön kívül az alkalmazott harceljárásokkal is tisztában vannak.

Kérdések és válaszok

Az RNLAF által rendezett gyakorlaton 15 NATO tagállam 2000 katonája vett részt, a műveletekbe mintegy 90 repülőgép és 15 bázis került bevonásra. Ezek a számok már eleve önmagukért beszélnek, azonban a lényeget James Hecker tábornok, a NATO szövetséges légierők parancsnoka fogalmazta meg: „Azért vagyunk most itt, hogy megbizonyosodjunk a légi fölény kivívásának szükségességéről.”. André Steur vezérőrnagy, az RNLAF parancsnoka pedig a NATO védelmi célú elrettentéséről, a gyors reagálásról, továbbá a tagállamok összefogásáról beszélt. Bár az ukrajnai háború látszólag mást mutat, a légierő szerepe talán fontosabb, mint valaha.