Archívum - 2025. május

Nagyobb léptékben

Tőrös István

Pontosan két évvel ezelőtt bemutatkozó interjút készítettem dr. Bali Tamás ezredessel, aki akkor vette át az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoki beosztását. A közelmúltban három fontos dolog történt: az ezredesből dandártábornok lett, megalakult a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Műveleti Parancsnoksága, és az új szervezet parancsnokának légierős helyettesi székét a szolnoki dandártól érkezett tábornok kapta meg. Két év után ismét van miről beszélgetnünk. Tovább »

Graf Ignatyevo új lakói

Trautmann Balázs

Óriási kanyarokkal, igazi kelet-európai politikai csavarokkal, botrányokkal és oldalváltásokkal, de csak sikerült F-16V Vipereket vásárolni a bolgár légierő számára. Így a Baltikumtól Ázsiáig kialakult a Falcon-kerítés: sok munka volt benne…

Csodafegyver született?

Trautmann Balázs

Kevés olyan fegyvert ismerünk, mely akkora politikai viharokat kavart volna, mint amilyet a német-svéd fejlesztésű Taurus manőverező robotrepülőgépnek sikerült. A tét: bevethetik-e Ukrajnában vagy marad a Luftwaffe féltve őrzött csodafegyvere? Tovább »

Pilótabarát megoldások

Sáry Zoltán

A modern légi járművek korábban elképzelhetetlen képességek birtokában vannak. Ehhez viszont bonyolult és összetett rendszerekre van szükség. Cikkünk megpróbál eligazodni ezek világában.

Bázis útikalauz

Horváth Viktor

A GIUK-rés egy speciális kifejezés, az Atlanti-óceán északi területeit jelölik vele a szakértők, egészen pontosan a Grönland, Izland és Nagy-Britannia közötti két nyílttengeri zónát. Nem kifejezetten szűk tengerszorosok, hiszen a világ legnagyobb szigetét a vulkánjairól híres „Jégföldtől” a közel 300 km széles Dánia-szoros választja el, a tűzhányók otthonától pedig legalább 800 km-t kell hajózni az Egyesült Királyság legközelebbi partjáig. Látható, hogy Izland körzete geopolitikai szempontból kiemelt fontosságú.

Lepkeszárnyakon

Filip Modrzejewszki

Magazinunkban már több alkalommal is bemutattunk veterán repülőgépeket. Általában nagy teljesítményű, gyors típusokról volt szó. Ebben az esetben fordított a helyzet, ám ettől még izgalmasabb a kaland.

A felkelő nap légiereje

Horváth Viktor

A bevetések nagy többségét - kiváltképpen a beláthatatlanul kusza és terjedelmes ázsiai hadszíntéren - leggyakrabban felénk ismeretlen repülőgépekkel teljesítették a japán hajózók. Jóval kisebb darabszámban készültek, mint a szövetségesek kétmotorosai, ám Kína és Burma felett az első években nem is kellett akkora vadászfenyegetéssel szembenézniük, mint a Pe-2-esek és a B-25-ösök pilótáinak az európai hadszíntéren vagy a nyílt víz felett. Persze a hadsereg századai is eljutottak az óceán fölé, ahol a dicsfényből egy kevés nekik is jutott a Zerók és Bettyk mellett. A legfontosabb típusokat a Mitsubishi tervezte, a gyártás - ahogy más országokban is - megoszlott a konkurens cégek között.

Cápafogas legenda

Sáry Zoltán

A második világháború csúcsvadászai mellett voltak átlagos típusok is, melyek sok ezres mennyiségben álltak szolgálatban. Ilyen volt a P-40-es, amely látványos külseje ellenére felemásra sikeredett.

Nevük áruvédjegy

Horváth Viktor

A klasszikus brit konstrukciók nem mindig elegánsak, ránézésre inkább tűnnek használható célszerszámnak, olyannak, ami illik a szigetlakók kitartásához, küzdeni akarásához. Darabosak, nyersek, mint egynémely konyharemekük. Persze akad kivétel is, de a Bristol inkább tartotta magát a hagyományokhoz: a letisztult vonalaknál előrébb helyezte a praktikumot és a tartósságot. Nem is meglepő ez egy olyan cégtől, amely a tömegközlekedési iparágból nőtte ki magát.

Csoda a Hudsonon

Kárpáti Endre

A statisztikák szerint napjainkra a légiközlekedés vált a legbiztonságosabb utazási formává, még ha ennek látszólag ellent is mondanak az utóbbi hónapok balesetei. A katasztrófák bekövetkeztében a legtöbb esetben komoly szerepet játszik az emberi tényező. Viszont van, amikor pont a jól felkészült hajózók háríthatnak el egy komolyabb vészhelyzetet, mint ahogy az 2009. január 15-én történt.

Navigáció a csillagok között

Vincze Miklós

Az ember Holdra szállását célzó Apollo-programmal egyidejűleg műholdak százai startoltak a Föld körüli pályára, s űrszondák a Naprendszer bolygói felé. 1962-ben még kommunikációs távolsági rekordnak számított, hogy a Mars felderítésére indított Marsz-1-es szovjet űrszondával 106 millió kilométeres távolságig sikerült rádiókapcsolatot fenntartani, de tíz évvel később már elindulhattak a Pioneer-10-es és -11-es űrszondák is, amelyek az első olyan ember alkotta eszközökké váltak, amelyen elérték a Naprendszer szökési sebességét, vagyis bolygórendszerünket elhagyó pályára kerültek. A két kicsiny Pioneer még 2003-ban is küldött mérési adatokat, mintegy 12 milliárd(!) kilométeres távolságból. De hogyan lehet ilyen pontosan megtudni, hogy ezek a szondák milyen messze járnak, s ezt a technikát hogyan használhatjuk fel arra, hogy itt a Földön se tévedjünk el?

Kitüntetés helyett lefokozás

Varga Csaba Béla

A második világháború során kevés olyan Lovagkereszttel kitüntetett ászpilóta akadt, akit gyávasággal vádoltak meg, lefokoztak és gyakorlatilag belső száműzetésbe küldtek. A Lovagkeresztjéhez a Tölgyfalombokat, a Kardokat is megkapó, de a Gyémántokat hiába váró Heinrich Bärrel éppen ez történt. A megalázó eljárásban az is szerepet játszott, hogy az ász neve előkelő helyen szerepelt a hiú és bosszúszomjas Göring birodalmi marsall feketelistáján.

Kicsinyített valóság

Magó Károly

Az első részben csak a megmaradt modellekre, tárgyi emlékekre, fotókra és újságcikkekre hagyatkozva lehetett bemutatni azt a folyamatot, ahogy a dísztárgyaktól és a repülőképes változatoktól eljutottunk a makettekig. Szerencsére a készítők nagy öregjei közül néhányan még köztünk vannak, és ők felidézhetik hogyan is alakult ki a hazai műanyag gépek építése. Sok legendás történet kering ebből az időből és lássuk be, egy-két momentum, akár Rejtő Jenőt is megihlette volna.